Kicsit fáj a fejem, egyedül vagyok itt az Erkel Ferenc utcában, a térdem sérült, fekszem; nincs más dolgom, mint beszélgetni — hát beszélek. Apukám felmenői – Tihany, csizmadiamesterség Apukám apja (ő is Kővágó Péter) eredetileg csizmadiának készült. Balatonfüreden végezte a csizmadia-iskolát, kiváló eredménnyel. Anyja Szabó Terézia.Szabó Teréziáról annyit tudok, hogy a papoknál cselédkedett Tihanyban; a […]
Na kérem tisztelettel, folytatom egy kicsikét. Szabó Terézia, a nagyanya Szabó Terézia, az én nagyanyám, borzasztó erőszakos, akaratos asszony volt. Mindkét fiát — a Pista bácsit (Kővágó István) és a Pétert, azaz apukámat — vasfegyelemben tartotta. Apukát lesodorta a sors Tázlárra [hogy pontosan hogyan, majd elmesélem], Pista bácsi pedig vele maradt, a családi ház másik
No, akkor ez a negyedik akcióm. Ne haragudjatok, hogy kicsit spontán mennek a dolgok, nem készülök rá, csak mondom, ami eszembe jut, amikor nyugalomban vagyok. Lehet, hogy beszéltem már róla, de most elmondom még egyszer, mi történt a születésem környékén.Tudjátok, 1957.november 23-án születtem, de ennek volt egy előzménye is anyukám életében. 1956 őszén, még a
Még annyit Józsibácsiról, hogy rengeteget csavarogtak Európában: sokszor lakókocsikban laktak, hol Svédországban, hol Olaszországban, hol Németországban, hol Angliában, máskor meg Franciaországban. Egyszer mesélte, hogy egy görög hajómágnás is meghívta őket a jachtjára. Ott volt „a Monacói hercegnőtől kezdve” mindenféle nagy név, „szupermenek” — így mondta nevetve. Repülőgéppel vitték le őket Görögországba, ők a hajón adták
Itt üldögélek most a vadasparkban, a fehér farkasok mellett, és eszembe jutott, hogy olyan békés, nyugodt, napos idő van — beszélgetek kicsikét, vagyis inkább mesélek. Eszembe jutott, hogy Józsibácsiról még nem is beszéltem. Tizenhat éves korában megszökött otthonról: nagyon izmos, erős fiatalember volt. Akkoriban nagy sportfelszerelések nemigen voltak, de a borjút emelgette a Szanksarokban levő
Ez lesz az első próbálkozásom, hogy valami okosat és érdekeset meséljek a múltból – a régebbi időkből. Nem is tudom, hol kezdjem…1957-ben születtem. Ez már bizony elég régen volt. Az én nagyanyám, Pikkel Mária, abban az évben halt meg, egy hónappal a születésem előtt. Gyomorrákban szenvedett szegény. Nagyon várta, hogy láthassa a lányának, Sárikának a
